Látnivalók, turizmus

Látnivalók

Nick község, a festői Nyugat-Dunántúlon fekvő település, számos látnivalót kínál az idelátogatóknak. A település központjában található késő barokk Szent Anna templom, melynek története és építészeti szépsége magával ragadja a látogatókat. A Rába folyó partján elhelyezkedő Műgát nevű üdülőövezet pedig a természet és a vizek szerelmeseinek nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Nick aktív pihenést biztosít a fürdőzni és horgászni vágyóknak, valamint a kerékpáros és lovas turizmus kedvelőinek is. A község megközelíthetősége kiváló, hiszen az M86-os autóút és a 86-os főút révén könnyedén elérhető az ország bármely pontjáról.

Érdekességek

A község két rész re osztható. A régi terület – középen a templommal – Egyházasnick, míg a falu északi területe – Laki utca, Decki tag – Laknick. A templom a falu legmagasabb pontján, István király idejében épült, nem 10, hanem 9 falu építette.

A Rába folyó és a környező erdőségek mindig védelmet nyújtottak, de a gazdálkodás alapját is szolgálták. A terület lakossága a honfoglalás után avarokból, Vérbulcsú magyarjaiból és a határőrizetre betelepített besenyőkből tevődött össze. A Rába folyón itt volt átkelőhely, 1063-ban a német támadáskor a magyar csapatok egyik megfigyelőhelye volt ez a szakasz. A falu első hiteles említése 1221-ből származik. A tatárjárás elkerülte a falut. IV. Béla 1269-ben Ebed fiait iktatta be nicki birtokaiba. Az Árpád korban Nick birtokosai a Vezekény (Veszkény), az Uraj és a Jaák nemzetség, később a Niczky -család, a Szelestey- és Kőszegi család, 1380-tól a Kanizsay-család. A Nádasy és Niczky család idején kezdődött el a Rába szabályozása. A török támadások után jelentős letelepedés kezdődött el a községben, német és vallon zsoldosok telepedtek le (Hantók, Gallenek, Gálosok). A falu ebben a korban élte fénykorát.énetében meghatározó szerepet töltött be a Rába folyó és a környező erdőségek. Ezek védelmet nyújtottak, de a gazdálkodás alapját is szolgálták. A terület lakossága a honfoglalás után avarokból, Vérbulcsú magyarjaiból és a határőrizetre betelepített besenyőkből tevődött össze. A Rába folyón itt volt átkelőhely, 1063-ban a német támadáskor a magyar csapatok egyik megfigyelőhelye volt ez a szakasz.

Természeti adottságok

a Gyöngyös-sík egy meredek szintlépcsővel válik el, majd a Rába felé, hordalékkúp jelleggel lejt tovább. Domborzati jellegénél fogva és löszös üledékkel borított felszínű, tökéletes síkság a határ, melyet a Rába és a Kisrába, valamint a falu szélén folyó Kőris-patak és a Gerap-csatorna medrei, töltései tesznek változatossá. A falu éghajlata a mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves típusba sorolható, a napsütéses órák száma éves átlagban eléri az 1850 órát, az évi középhőmérséklet pedig 9,5 °C körül alakul, a csapadék általában 700 mm. A falu környékén barna erdei talajok, csernozjom barna erdőtalajok, illetve agyagbemosódásos talajok találhatók.